Jellemzője az egyenletesen szórt kötéspontok, amelyek nem érintik egymást. A rapport legalább öt lánc és öt vetülékfonalból áll. Mivel minden láncfonal a rapporton belül csak egyszer kerül lekötésre, az atlaszkötésben hosszú lekötetlen fonalrészek vannak, amelyek megjelenését és tulajdonságát alapvetően meghatározzák. Az atlaszkötéses kelmék oldalai egymástól eltérők.
Az eljárás hasonló a szitanyomáshoz. Festék helyett azonban marató pasztát hordanak fel, a szövet részei ezáltal szétmaródnak. Ezt az eljárást nevezik maratásnak. Az alapszövet általában legalább két különböző szálanyagból van. Az egyik szálanyag (többnyire szintetikus pl. poliészter lánc - és vetülékirányban) nem károsodik maráskor, a másik (többnyire celluloid pl. pamut, len, viszkóz vetülék irányban) eltávolítódik a maratás során. Így lehet, hogy nem keletkezik lyuk a maratott helyen, csak a poliészterből álló kelmerész marad meg.
Gyűjtőfogalom a textil anyagok, szálak és fonalak nemesítési eljárására. A kikészítés gyakran a tulajdonképpeni gyártáshoz kötődik. Ez optimalizálja a textília tulajdonságait és a használati értékét - a felhasználási célnak megfelelően - mint például az érintés és a kinézet.
Egymásra párhuzamosan szőtt anyagok, melyek szövéstechnikailag egymással össze vannak kötve. A tulajdonságok a variációk gazdagságában rejlenek, a magas volumenben és az alakítható felszínben. A minták mindkét oldalon azonosak; de ellentétesen mintázott oldalak keletkeznek (pozitív-negatív hatás), de ezen kívül is sok féle változat ismert.
A nyomás az egy rapporton belüli színfelhordásként definiálható. Nyomható anyagok az elemi szálak, fonalak, a szövetek, a kötött anyagok. A nyomási technikában megkülönböztetünk magasnyomást (kézi nyomás, pecsétnyomás), mélynyomást és sablonnyomást (rotációs filmnyomás) illetve transzfernyomás.
Pamut- , gyapjú- vagy szintetikus szál darabkákból készül, melyeket elektrosztatikus úton egy ragasztóanyaggal ellátott hordozóanyagra nyomják, ami száradás után egy plüss-szerű bolyhos felület képez. Általában 2-4 mm szálmagasság jellemző.
A Florentina, hímzéssel ellátott tüllanyagot takar. A teljes felületű hímzésnek köszönhetően az ilyen szövet értékes drágakőnek számít. Elsősorban stílusdekorációnak alkalmazzák, de az új romantikus hullám is újra felfedezte magának.
Vegyi kikészítés A legfontosabb vegyi kikészítési eljárások: festés, nyomás, égéskésleltetés, mosásállóság, fehérítés, nanokikészítés, foltmentesítés, UV-védelem, antisztatikusság, antibakteriális kikészítés, maratás, vasaláskönnyítés.
Mechanikus kikészítés A mechanikus kikészítés lényege a textilre történő mechanikus erőhatások használata. Például: nyírás, bevonatolás, zsugorítás.
Termikus (hőkezeléses) kikészítés A termikus kikészítés lényege a hő vagy a nyílt láng használata. Fontosabb nemesítési eljárások: perzselés (gázláng), fixálás, plisszírozás (berakás).
Áttetszőségi fokozatában valahol a fényáteresztők és a dekorok között foglal helyet, ezért mindkét célra alkalmazható. Általánosságban az inbetweenek valamivel nehezebbek a hagyományos függönyöknél, amelyek csupán a szobába való belátást akadályozzák, de bentről átláthatók. Klasszikus dekorációkhoz vagy drapériákhoz nem ajánlottak.
Gyűjtőfogalom a variációkban gazdag, figurálisan mintázott, nagy rapportos szövetekre. Ennél a technikánál alacsony a csoportokba vont láncfonalak száma, extrém esetben akár egyetlen láncfonál is külön vezethető, és a mintának megfelelően emelhető-süllyeszthető. A jacquard-technika segítségével tökéletesen kiaknázhatók a nagyfelületű, sokrétű motívumok mintázásának lehetőségei, egy vagy több színű desszinek esetében egyaránt. (pl. gobelin: több szín, damaszt: egy szín.)
A twill az átlósan futó erezetéről ismerhető fel. A legelterjedtebb twill szövet a denim, vagy farmerszövet. Balról jobbra lefelé futó erezet esetében "S", jobbról balra felfutó erezet esetén "Z" sávolyról beszélünk. A felhasznált kötéstől és a fonálvastagságtól függően az eredmény lehet vastag, sima és tartós, de egészen laza és könnyű is szövet is. Léteznek variációi is: halszálka (chevron) minta jön létre, ha váltogatjuk az erezet irányát, és váltáskor a lekötési pontok egy vagy több vetüléket átugranak.
A legegyszerűbb és legszorosabb a három alapkötés közül, a legerősebb és legsűrűbb fonalvezetéssel. A szövet ezáltal homogén, sima felszínt mutat, és mindkét oldalán egyforma. Pamut-, gyapjú- és selyem szövet esetén más és más elnevezése ismert. A vászonkötésű kelmék jó alapanyagként szolgálnak utólagos nyomás vagy festés esetén.
Egy kínai provinciáról kapta a nevét ez a vászonkötésű szövet. Kínai vadselyem főleg vetülék irányba történő hozzáadásával készül, így a végeredmény egy szabálytalan, erősen csíkozott, helyenként csomókra emlékeztető képet mutat. A mintázat ma már szintetikus fonálból is készül, nem csak vászonkötésű szövés szerkezetre, így a selyem külalak könnyű kezelhetőséggel párosul.
A világ egyik legősibb díszítése. Már az asszír és babiloni kultúra szobrain is megfigyelték. Lényege, hogy mintázáskor a hímzőfonalat kézzel vagy géppel áthúzzák a hímzőalapon. A hímzőalap utólag bizonyos eljárásoknál részben vagy teljesen eltávolítható, ezeket nevezzük légcsipkéknek. A hímzés megkülönböztethető a felhasznált anyag, a hímzőalap, a hímzési technika alapján. A gyártás lehet kézi vagy megfelelő technikai eszközöket alkalmazó gépi gyártás.
Lángmentes anyagok
Könnyen kezelhető anyagok
Foltmentesített anyagok
Nano-védelem
A szálakat a nano kikészítés során nanorészecskékkel vonják be ( impregnálják ), ami így tartós, láthatatlan és légáteresztő védőréteget alkot. Emiatt a száraz szennyeződés nem tapad meg a szálakon, a folyadék pedig nem szívódik fel. A szennyeződések így jelentősen csökkenthetők, akárcsak az anyag átnedvesedési ideje víz esetén.
A velúr a francia nyelvből átvett elnevezése azoknak a szöveteknek, amelyek bolyhos felülete a hurkok átvágásából jön létre, illetve olyan kötött kelméké, amelyek felületét csiszolással teszik bársonyszerűvé. Velúr szövet esetén a fonálhurkok átvágása után a fonalak merőlegesen állnak a szövetre. Az így kapott szálak hosszabbak, mint a bársony minőség esetében, de rövidebbek a plüssnél.
A sötétítő anyagok illetve a black-outok tökéletes textil alternatívái a klasszikus redőnynek. A speciális szövési technika segítségével egy rendkívül sűrű szövet keletkezik, ami a tökéletes fénykizárás mellett otthonos atmoszférát is nyújt.
Voile - nak hívjuk az áttetsző, finom fonalú, vászonkötésű szövetet. A fonalat és a cérnát egyirányba sodorják, így egy nagyon erős cérna a végeredmény. Könnyű esésének köszönhetően elsősorban függönyként és fehérneműként hasznosítják. A voile leggyakrabban végtelenített poliészter- vagy pamutfonálból készül.
